Egyszer egy kis leányka leült a székbe és két almát tartott a kezében.
Odament hozzá az édesanyja és halkan megkérdezte,
„Drágám adnál édesanyádnak egy almát?”
A kislány egy pillanatra édesanyjára nézett és hirtelen beleharapott az egyik almába,
aztán gyorsan beleharapott a másik almába is ami a másik kezében volt.
Édesanyja ettől nagyon elszomorodott. De tovább mosolygott, nem mutatta ki csalódottságát.
Aztán egy másodperc múlva a kisleány odanyújtotta felé az egyik almát és ezt mondta,
„Anya ezt vedd el, ez az édesebb.”
„Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.”
– Teréz anya
