Az ember kis diák, a bú a tanítója –
Nem ismeri magát, ki még nem szenvedett!…
Ha nem kap harmatot, elfonnyad a mezőség;
Nem élhet meg a szív, ha könnye nem akad.
– Alfred de Musset (1810-1857)
Szerencsés élet
Bukott, szenvedő állapotunkban könnyebb észrevenni a valódi – nem anyagi – gazdagságunkat, mert ilyenkor minden egyszerűbbé és csupaszabbá válik, és meg vagyunk fosztva azoktól a dolgoktól, amelyek egy sikeresebb életben elbűvölnek bennünket. Ezért tekinthetjük életünket a szenvedéseivel együtt is szerencsésnek – természetesen csak akkor, ha nem merülünk el az önsajnálatban, hanem kivonjuk az emberi születés esszenciáját.
– Pressing Lajos Lílávadzsra: Tanítások a tudat természetéről
Ha kicsit távolabbról nézünk…
Ha kicsit távolabbról nézünk a saját szenvedésünkre, máris könnyebb elviselni. Amíg egyedinek és különlegesnek érezzük a problémáinkat, könnyen beleragadunk. A tágasabb tudatosság terében viszont a feszültségek jobban szétoszlanak. Észrevesszük, hogy nem vagyunk egyedül, a szenvedésünk egyáltalán nem speciális. Megértjük, hogy a többi embert ugyanezek a problémák gyötrik. Ha idáig eljutunk, megtettük az első lépést a Buddha útján: megértettük a szenvedés egyetemességét. Ebből kifejlődhet egy igazi együttérzés, és a szenvedésünk értelmet nyer, a szellemi út támasztékává válik.
– Pressing Lajos Lílávadzsra: Tanítások a tudat természetéről
Vágy és szenvedés
Akinek az elméje mentes a vágytól, azt egy isten sem teheti nyomorulttá. És megfordítva, akinek az elméjében vágy lakozik, azt a világegyetem összes istene sem szabadíthatja meg a szenvedéstől.
– Yuval Noah Harari
A földi szenvedések is ilyenek
A szenvedés az az embernek, ami a ruhának a mosás. A ruhát hidegbe vetik, sulykolják, forrázzák, csapkodják, lúgozzák, öklözik, facsarják, szárítják, mángorolják, tüzes vassal is egyengetik, míg végre megtisztul. A földi szenvedések is ilyenek.
– Gárdonyi Géza (1863-1922)
Végső soron
A tudatunkat saját képzeteink töltik ki, melyekhez vágyak és félelmek tapadnak, de végső soron ez mind csak képzelődés. A káprázatok között az élet olyan, mint egy szellemvasút. Ha elhisszük, hogy amiktől rettegünk, az valóság, akkor félni és szenvedni fogunk tőlük. Ha viszont úgy veszünk részt bennük, hogy tudatunkat nem homályosítja el a káprázat, akár még élvezhetjük is játékot.
– Pressing Lajos Lílávadzsra: Tanítások a tudat természetéről
Éppoly keserves
Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni.
– Weöres Sándor (1913-1989)
