Egyszer egy idős hindu bölcs megelégelte, hogy egyik tanítványa folyton csak panaszkodik. Amint olyan dolog történt a tanítvánnyal, vagy akár csak a környezetében, ami nem tetszett neki, máris panaszra nyitotta a száját, ezért napjai jelentős részét keserűen élte meg. Egyik reggel a bölcs ember elküldte ezt a tanítványát sóért. Amint a folyton panaszkodó férfi visszatért, a mester megkérte őt, hogy szórjon a sóból egy marékkal egy pohár vízbe. A tanítvány követte utasítását.
– „Most idd meg.” – mondta az idős bölcs. A tanítvány kelletlenül követte mestere utasítását, és undorodva öntötte le torkán a sós vizet.
– „Most idd meg.” – mondta az idős bölcs. A tanítvány kelletlenül követte mestere utasítását, és undorodva öntötte le torkán a sós vizet.
– „Milyen volt?” – kérdezte a mester.
– „Borzasztó!” – vágta rá a tanítvány még mindig fintorogva.
A mester mosolyogva folytatta: „Rendben. Most vegyél még egy marékkal a sóból, és öntsd bele a tóba.”
A férfi nem értette ugyan, mit akar tanítója, de ismét követte az utasítást.
– „Most igyál a tóból is.” – hangzott a mester újabb instrukciója, a tanítvány pedig lehajolt, és belekortyolt a tó vízébe.
– „És ez milyen volt?” – kérdezte megint a mester.
– „Nagyon friss és finom az íze.” – felelte a tanítvány.
– „Érezted a só ízét?” – kérdezte tovább mestere.
– „Nem, egyáltalán nem.” – válaszolt a tanítvány.
A bölcs ember ekkor így szólt: „Tudod, a fájdalom pontosan olyan, mint a só: sem több, sem kevesebb annál. Az életed során elszenvedett fájdalmaid mennyisége ugyanannyi marad, akár panaszkodsz, akár nem. A keserűséged mértéke azonban nem a fájdalmaid mennyiségétől függ, hanem attól, hogy mekkora edénybe öntöd azokat. Ha csak kevés jó dolgot veszel észre magad körül életed során, akkor a fájdalmaid lesznek meghatározóak, és könnyen keserűvé teszik az egész életedet. Ha azonban elkezdesz jobban figyelni, nyitottabbá válsz a világra, és észreveszed magad körül az apró csodákat is, akkor a fájdalmaid hatása már sokkal kisebb lesz a sok jó élményed mellett. Tó legyél, ne pedig pohár.”
„A legboldogabb emberek nem attól boldogok, hogy minden tökéletes körülöttük, hanem attól, hogy próbálják a legjobbat kihozni mindenből, ami az útjukba kerül.”
