Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
Lev Tolsztoj (1828-1910)
Religioterápia – Biblioterápia – Filoterápia
Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
Lev Tolsztoj (1828-1910)

Mi a legfontosabb az életben? Ha olyasvalakit kérdezel, aki éhezik, azt feleli majd, hogy az ennivaló. Ha olyasvalakit kérdezel, aki fázik, azt feleli majd: a meleg. Ha pedig ahhoz fordulsz kérdéseddel, aki magányosnak, elhagyatottnak érzi magát, azt a választ fogod kapni: az emberek társasága. No és ha kielégítettük mindezen igényeket, akad-e még valami, amire mindannyiunknak szüksége van? A filozófusok szerint igen. Ők úgy vélik, hogy nemcsak kenyéren él az ember. Persze hogy létfontosságú az élelem. A szeretet és a gondoskodás is nélkülözhetetlen. Csakhogy van még valami, ami életünkhöz feltétlenül szükséges. És ez nem más, mint hogy tisztában legyünk azzal, kik is vagyunk valójában és miért élünk.
– Jostein Gaarder
A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala.
– Mohandász Karamcsand (Mahatma) Gandhi (1869-1948)

Ha akarjátok, itt helyben megmagyarázom, mi az élet lényege, mi az élet titka és értelme. Ne fussatok ábrándok után, ne törekedjetek címre, vagyonra! Évtizedek idegőrlő munkája kell ezek eléréséhez, s egyetlen éjszaka elrabolhatja tőletek. Őrizzétek meg fölényes egykedvűségeteket az élettel szemben, ne rettegjetek a bajoktól s ne sóvárogjatok a boldogság után, hisz úgyis mindegy: a keserűség nem tart örökké, s ami édes, az sem fenékig az. Örüljetek, ha nem fáztok, s ha éh és szomj nem gyötör benneteket, ha nincs megroppanva a gerincetek, ha lábatok járni, kezetek fogni, szemetek látni, fületek hallani képes – van-e még, akire irigykednetek kellene? Ne irigyeljetek másokat. Aki irigy, elsősorban önmagát emészti. Dörzsöljétek meg a szemetek, mossátok tisztára szíveteket, s becsüljétek, nagyon becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jószívvel vannak irántatok. Ne bántsátok, ne szidalmazzátok őket, ne váljatok el tőlük haragban, mert nem tudjátok, nem az lesz-e utolsó cselekedetetek… s úgy is maradtok meg az ő emlékezetükben!
–Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918-2008)

Jalal al-Din Rumi (1207 – 1273)
„A gyengéd szavak, miket egymáshoz szóltunk, az ég titkos kamráiban vannak lepecsételve. Egy napon aláhullanak, mint az eső, és zöldbe borítják a földet.”
– Rumi
„Élt egyszer egy farkas, aki nagyon sok birkát megölt és sok embernek okozott bánatot. Egyszer, nem tudni miért, váratlanul lelkiismeret furdalása támadt, és megbánta életét; tehát elhatározta, hogy megjavul, és nem öl meg több birkát. Hogy ezt komolyan vegye, elment a paphoz, és kérte, hogy adja meg neki a bűnbocsánatot.
A pap elkezdte a szertartást, és a farkas sírt, és imádkozott a templomban. A szertartás hosszan tartott. A farkas a pap birkái közül is sokat megölt, ezért a pap nagy buzgósággal imádkozott, hogy a farkas megváltozzon.
Váratlanul a farkas kinézett az ablakon, és látta, hogy a birkák mennek be az akolba. Elkezdett fészkelődni, de a pap vég nélkül folytatta imáit. Végül a farkas már nem tudta tovább tartóztatni magát és felkiáltott:
Fejezd be pap! Mert már az összes birka hazaér, és vacsora nélkül maradok!
Ez a mese kitűnő, mert remek képet fest az emberről: kész mindent feláldozni, de ami a mai nap vacsoráját illeti, az más kérdés. Az ember mindig valami nagy dologgal akar kezdeni, ez azonban lehetetlen: nincs választásunk, a mai nap dolgaival kell kezdeni.”
– G. I. Gurdjieff


Feljegyzésekből tudjuk, hogy Abdul Kasszem Iszmail (936-995), a 10. századi perzsa vezető mivel soha nem tudott megválni 117 000 kötetre rúgó gyűjteményétől, ezért utazásai során a könyveket egy négyszáz tevéből álló karaván vitte utána. A tevéket arra idomították, hogy a kötetek ábécésorrendjét megőrizve lépdeljenek egymás után.

Dr. Roberto Assagioli (1888 – 1974)
Ha valami időben érkezik, akkor az oktatás … ha későn, akkor terápia.
– Roberto Assagioli
A rossz táncos szerint a táncparkettel van a baj.
– Indiai mondás

Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, (1315 – 1389) középkori perzsa teológus, misztikus költő
„Ne add fel magányod oly hamar.
Hagyd, hogy mélyre hasítson benned.
Hagyd, hogy megérleljen, ahogy kevés emberi vagy akár isteni dolog tud.”
– Hāfez
