„A legnagyobb művészek és géniuszok életében újra és újra észrevehetünk valami szörnyű tragédiát vagy súlyos szenvedést, ami különös módon elkerülhetetlennek látszik, és amit mindenképpen szeretnének is elkerülni, de mégis valamilyen különös módon éppen erre a szenvedésre van szükségük. Olyan, mintha az önmagukkal szembeni objektivitásuk fejlődése során elérnének egy ponthoz, amikor már semmilyen egyszerű tapasztalat nem elég erős; semmi más nem jelent már próbatételt belső erejük számára, csak a szenvedés.”
– Rodney Collin
