„Kérdés: Amikor próbálok emlékezni önmagamra, nem tudok gondolkodni, vagy bármit is csinálni.
Ouspensky: Igen, ez megmutatja, hogy milyen nehéz az önemlékezés. Kezdetben, az első próbálkozások alkalmával, gyakorlatilag az összes mentális energiájukat felemészti, ezért semmi sem marad. De ez nem jelenti azt, hogy mindig így lesz. Ez még nem igazi önemlékezés, csak tanulják, hogyan kell. Később majd meglátják, hogy gondolkodás nélkül is létezhet tudatosság, hogy a tudatosság nem gondolkodás, hanem valami más. A gondolkodást arra használják, hogy beindítsa a folyamatot, ami aztán ebbe az irányba kezd elmozdulni, és végül tudatossá válnak a gondolat segítsége nélkül. Ezután arról gondolkodhatnak, amiről szeretnének. Eleinte azonban mindenképpen a mentális energiát kell használniuk, mert, a mozdulatokon kívül, csak ezt tudják irányítani. De mivel kerékpározással vagy futással nem válhatnak tudatossá, kezdetben a gondolkodási energiára van szükségük. Ez nem lesz mindig így – kinyitnak egy ajtót.”
– P. D. Ouspensky
