Pszichológiai tény, hogy hajlamosak vagyunk abba az irányba menni, amerre nézünk. Sikerünk ezért jórészt attól függ, milyen irányba tekintünk. Ha állandóan a kudarcra gondolunk és az akadályokra, hajlamosak leszünk ezek irányába menni. Amikor a hétéves fiam biciklizni tanult, úgy tűnt, ellenállhatatlan erő vonzza az udvaron álló fához. Akarata ellenére mindig egyenesen a fa felé vette útját. Akkor eszembe jutott Émile Coué, aki azt mondta, ez mindig így van, amikor valaki biciklizni tanul. Ha fél, hogy nekimegy egy fának, ezért állandóan erre gondol, egyenesen felé fogja venni az útját, noha mindent megtesz, hogy elkerülje. Azt mondtam a fiamnak: – A biciklid a tekinteted irányát követi. Azért hajtasz neki a fának, mert a fát nézed. Ne arra nézz, amerre nem akarsz menni, hanem arra, ahová menni akarsz! Soha többé nem ment neki a fának.
– Murphy, J. D
