„Minden levél, mely növekszik megmondja: amit vetsz, az gyümölcsöt terem, ezért, ha van eszed, barátom, ne ültess mást, csak szeretetet.”
– Rúmí
A madarak tanácskozása
Ferid Ed Din Attar ( 1142 ? – 1220)
Egy napon Isten titokban így szólt Mózeshez: „Menj és kérj tanácsot a Sátántól!” Így hát Mózes elment Iblishez, és tanácsot kért tőle. „Gondolj mindig – mondta Iblis –, erre az egyszerű alapmondatra: Soha ne mondd: „én”, hogy soha ne legyél olyan, mint én.
– Ferid Ed Din Attar (A madarak tanácskozása)
Aki befelé néz…
Carl Gustav Jung
„A látásod csak akkor tisztul ki, amikor bele tudsz nézni a saját szívedbe. Aki kifelé néz, álmodik, aki befelé néz, felébred.”
– Carl Gustav Jung
Tevehajcsár
„A gondolataid olyanok, mint egy tevehajcsár. És te vagy a teve.”
Rumi
Hamvas Béla: Oszd meg, amid van!
Hamvas Béla (1897. március 23 – 1968. november 7)
A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte, amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé.
Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet.
– Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt;
– A második elméjében megzavarodott;
– A harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg.
– Csak a negyedik bölcs távozott egészségesen és épen, mert a látottakat arra használta fel, hogy azon, aki hozzáfordult, segítsen.
A szenvedés köréből mindenki szabadon kiléphet, ahogy tud, és a boldogságot elérheti. De azoknak, akik az üdvözültek világát megismerik, negyedrésze a nagy élményt nem tudja elviselni és belepusztul. Minden nap látni olyan embert, aki a mennyország kapujában összeesett és meghalt.
A másik negyedrész megkótyagosodik. Ilyen fanatikus bolondot is látni eleget.
A harmadik negyed rész a boldogságot magába zárja, és önmagának tartja meg, és nem ad belőle másnak…
A boldogságot csak a negyedik bölcs bírta el. Mert a gazdagságot, örömet, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem elég erős.
Egy része belehal, egy része eszét veszti, egy része a kincset magába ássa, és senkinek sem ad belőle. Az elíziumi kertek fénye benne sötétséggé változik.
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle…
Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, oszd meg.
Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik…
Az ember célja
„Maga az önismeret nagyon magas, de bizonytalan körvonalú és nagyon távoli cél. Jelenlegi állapotában az ember igen messze van az önismerettől. Ezért szigorúan véve az önismeret nem lehet az ember célja. Nagy célja önmaga tanulmányozása kell legyen. Csak azt megérteni, hogy önmagát kell tanulmányoznia, már bőven elég neki. Az ember célja az kell legyen, hogy elkezdje tanulmányozni önmagát, megfelelő módon megismerni önmagát.”
– G.I. Gurdjieff
Az akadályokról
Banksy: Palestina, Israel
„Az akadályok nagyon hasznosak az ember számára; ha nem léteznének, akkor szándékosan létre kellene őket hozni, mert az ember csak az akadályok leküzdése árán fejleszti azokat a képességeit, amelyekre szüksége van.”
– G. I. Gurdjieff
„Maga az önmegfigyelés is már bizonyos változásokat eredményez az ember belső folyamataiban…Az önmegfigyelés által az ember voltaképpen fénysugarat vet belső folyamataira, amelyek eddig teljes sötétségben folytak. És ennek a fénynek a befolyására maguk a folyamatok is elkezdenek megváltozni.”
– G. I. Gurdjieff
„A munka abban a percben kezdődik, amikor az ember két embert kezd saját magán belül érezni. Az egyik az, akit „én”-nek nevez, és akit mások „Ouspensky”-nek hívnak… A másik ember az, aki ő valójában, az igazi Én, aki élete során csak rövid pillanatokra jelenik meg, és aki csak nagyon hosszadalmas munka után képes erőssé és állandóvá válni.”
– P. D. Ouspensky
„Abban a pillanatban, amikor az ember fölébred és kinyitja a szemét, mindazok az erők, amelyek alvásban tartották, tízszeres erővel kezdenek hatni rá, amitől azonnal visszaesik az alvásba, nagyon gyakran azt álmodva, hogy ő most ébren van.”
– G. I. Gurdjieff
