„A virágokat gyakran kell frissíteni, frissebb bimbókat kell folyton hozzájuk adni, mert bizony hamar elveszítik illatukat és szépségüket.”

– Clairvaux-i Szent Bernát

„Harminc évig gondoltam egyfolytában Istenre. Mikor lecsendesedtem, megláttam, hogy a saját gondolataim választottak el Istentől.”
– Bayazid

„Melyik „én”-em beszél? Oly sokan vannak – néhányuk hullámzó, néhányuk szilárd.”

– Bahaudin

„Azok mellett a központok mellett, amelyekről eddig beszéltünk, az emberben megtalálható két további központ: a „magasabb érzelmi” és „magasabb gondolkodó (értelmi)” központok.
Ezek a központok bennünk találhatóak; teljesen kifejlett állapotban és folyamatos működésben vannak, de a hatásuk a hétköznapi tudatosságunkat nem éri el.”

– G. I. Gurdjieff

„Nagy általánosságban kétféle ember van: azok, akik a hamis személyiség életét élik, annak összes intrikájával, illúziójával, színlelésével és törtetésével; és azok, akiknek kezd elegük lenni ebből, és valami másra vágynak. Azonban ez a meghatározás csak azoknak jelent valamit, akik már valamennyire látják ezt maguk körül és saját magukban. Erről vitatkozni értelmetlen, mert ha rámutatunk erre mások előtt, abból csak vitatkozás lesz.”
– P. D. Ouspensky

„Ouspensky egyszer föltette hallgatóinak a kérdést, hogy szerintük mi a legfontosabb dolog, amin dolgozni kell, és amit passzívvá kell tenni. Volt, aki azt mondta, hogy a negatív érzelmek, mások az alvást mondták, valaki a hamis személyiséget említette. Ám Ouspensky csak a fejét rázta. Végre aztán valaki, akit mondjuk Mr. Robinsonnak hívtak, hogy a legfontosabb dolog, amit észre kell venni és el kell különülni tőle, az Mr. Robinson. Erre Ouspensky már bólogatott. Éreztem, hogy a válasz jó, de akkor még nem értettem, hogy ez pontosan mit jelent.”

– Maurice Nicoll

„Az ember nem is gondolná, mennyire egyszerű az önemlékezés: jelen akarunk lenni, tudatosabbak akarunk lenni életünk minden egyes újabb pillanatában. Próbálunk tudatában lenni mind önmagunknak, mind környezetünknek egyszerre. Ez a törekvés minden pillanatban újra kezdődik – próbáljunk emlékezni arra, hol vagyunk; emlékezzünk arra, kik vagyunk; legyünk jelen arra, ahogyan a bőrünk érzékeli a levegőt; emlékezzünk, hová helyeztük a lábunkat, figyeljünk a hangokra magunk körül; legyünk tudatában az idő múlásának. Ezekkel a törekvésekkel kezd kezdetleges lelkünk létezni.”

– Girard Haven

„Vannak olyan emberek, akiket ‘erős személyiség’-nek tartanak. Ám ennek a tanításnak a szempontjából az erős személyiség súlyos gyengeség. Az ilyen emberek ragaszkodnak a jogaikhoz. Biztosak a véleményükben mindennel kapcsolatban. Biztosak benne, hogy tudják, mi a jó és mi a rossz, és erős benyomást tudnak tenni, amíg a dolgok úgy alakulnak, ahogyan ők azt elvárják. Ám amikor a dolgok másképp alakulnak, összeomlanak, mert nincs bennük semmi valódi. Nincs bennük hajlékonyság, nincs igazi intelligenciájuk, nem képesek változó körülményekhez alkalmazkodni. Ugyanakkor látszólag gyenge emberek nemritkán sokkal erősebbnek bizonyulnak, mint ezek az ‘erős személyiségek’, akik nem látják, mekkora felépítményt hordoznak magukon, ami egyáltalán nem is azonos velük.”

– Maurice Nicoll

„Amit az emberek nevelésnek hívnak, az általában, ami az elmét illeti, semmi több mint sztereotipikus negatív hozzáállások elsajátítása. Ennek hatására az elme csaknem halottá válik. A legutolsó dolog, amire az emberek hajlandóak, az, hogy gondolkozzanak. Senki sem akar gondolkozni. A gondolkozás a legtöbb ember számára túl nehéz. Ehelyett azt az elmét követik, amit nevelésük során beléjük tettek; és ha valakinek nincs mágneses központja, akkor a kilátásai nem jók.”

– G. I. Gurdjieff

Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem,
amikor szeretni tudtam,
és szeretnek-e, nem kérdeztem.
Csak ennyi történt teljes életemben,
egyébkor szakadékba buktam.
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem.