
Otto Weiniger (1880 –1903)
„A valóban jelentékeny ember bármiről is gondolkozzék, alapjában véve mindig önmagáról gondolkozik.”
– Otto Weiniger
Religioterápia – Biblioterápia – Filoterápia

Otto Weiniger (1880 –1903)
„A valóban jelentékeny ember bármiről is gondolkozzék, alapjában véve mindig önmagáról gondolkozik.”
– Otto Weiniger
„Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.”
– Márai Sándor

Gárdonyi Géza sírfelirata: Csak a testem

Gárdonyi Géza (1863 –1922)
„A buta véletlenség világteremtő erejét hinni nem tartom emberi értelmemhez méltónak. A mindenségben lehetetlen nem látnom az erőt, az erőben a rendet, a rendben az Elmét.”
– Gárdonyi Géza: Hallatlan kíváncsiság, Balzsam egy sebre című fejezet
„Ember” – ez büszkén hangzik, de meg kell magunktól kérdezni, miféle emberről van szó? Biztosan nem arról az emberről, akit semmiségek felingerelnek, aki kicsinyes ügyekre fordítja figyelmét, és aki hagyja belekeveredni magát mindenbe, ami körülveszi. Hogy joga legyen embernek hívnia magát, ahhoz embernek is kell lennie, és „embernek lenni” csak az önismereten és az önmagunkon való munkán keresztül érhető el; azon az úton, amit az önismeret mutat meg.
– G. I. Gurdjieff
„Egy ember egyedül semmit sem tud tenni, semmit sem tud elérni. De egy csoport igazi vezetővel már többet tud tenni. Egy csoportnyi ember megteheti azt, amire egy ember sohasem képes.”
„Ön nem látja saját helyzetét. Börtönben van. Ha józan ember, csak azt kívánhatja, hogy megszökhessen. De senki sem szökhet meg a börtönből azok segítsége nélkül, akik már megszöktek. Csak ők tudják megmondani, hogyan lehet megszökni, szerszámokat, reszelőket küldeni, vagy akármit, amire szükség lehet. De egy fogoly egyedül nem tudja megtalálni ezeket az embereket, vagy érintkezésbe lépni velük.”
„Ha a fogolynak a börtönben egyáltalán lehetősége van a szökésre, legelőször azt kell felismernie, hogy börtönben van. Amíg ezt nem érti meg, amíg azt hiszi, hogy szabad, semmi esélye sincs. Senki sem segíthet erőszakkal kiszabadulni olyan valakinek, aki nem akar szabad lenni, aki pont az ellenkezőjét kívánja. Ha a kiszabadulás lehetséges, az csak hosszú munkával, és mindenekelőtt egy meghatározott célra irányuló tudatos erőfeszítéssel lehetséges.”
– G. I. Gurdjieff
„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével is, amely Istentől származik.”
– Máté evangéliuma 4,4

David Herbert Lawrence (1885 – 1930)
„Korunk alapvetően tragikus, ezért nem vagyunk hajladóak tragikusnak tekinteni.”
– David Herbert Lawrence

Rudolph Eickemeyer: Imádkozó idős asszony, ca. 1900
A régi embernek, az égi embernek
nem csak egy módjában állt, de több módja is volt arra,
hogy megtalálja a megfelelő módot, hogy tudatát rendszeresen és módszeresen módosítsa (ékesítse).
Ilyen „módosítószerek” voltak számára: a böjt, a virrasztás, az ima, a szent ének és tánc, a szentírások olvasása és hallgatása valamint a szentekkel való társulás.
A régi módok mára eltűnőben, és a mód, ahogy a modern ember a „szer”-ekkel bánik, meg is látszik tudatán.
A „szer” régi jelentése: kapcsolat, összefűz, rend
Így a régi, égi-rendes-ember (tudat) módosító szerei a régivel az Égivel kapcsolták Őt össze.

Életfa a XII. századból, ,Joachim da Fiore, katolikus misztikus, C. Liber Figurarum művéből
„A törvényben minden szónak mélyebb értelme és rejtett titka van; amit a törvény elbeszél, az csak a törvény köntöse, és jaj annak, aki a köntöst tekinti a lényegnek magának.”
– Sefer ha-Zóhar
