Kaptár

Ma már a legtöbben tudnak annyira olvasni, hogy a köznapi igényeiket kielégítsék, mint ahogyan a számoláshoz is konyítanak annyira, hogy könyvelni tudjanak, és ne csapják be őket az üzleti életben; de ami az olvasást illeti, erről kevés vagy éppen semmi fogalmuk sincsen, márpedig olvasásnak a szó legmagasabb értelmében csakis azt mondhatjuk, ha nem olyat olvasunk, ami elkápráztat, elzsongít, és egy időre álomba ringatja magasabb képességeinket, hanem olyat, amihez lábujjhegyre kell ágaskodnunk, hogy fölérjük ésszel, aminek legéberebb, legfrissebb óráinkat kell szentelnünk.

– Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij (1932-1986)

Az emberek szenvedéseikről panaszkodnak anél­kül, hogy megértenék: szenvedéseiknek ők maguk az okozói… A bajnak okát, amely miatt szenvedsz, saját magadban, keresd. Ez a baj néha egyenes, közvetlen következménye a te cselekvésednek, néha bonyolult közvetítő úton jutott hozzád, de eredete mindig benned van és csak úgy szabadulsz meg tőle, ha meg­változtatod cselekvésedet.

– Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)

lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát

lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét

lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel

lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit

lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,

élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!

Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!

Somlyó György fordítása

Felesleges optimista illúziókban ringatni magunkat: most egy korszak végén járunk. Nyugaton évszázadokon át különféle folyamatok bomlasztották – eleinte alig érzékelhetően, majd földcsuszamlásszerű gyorsasággal – az emberek normális és legitim intézményeit, elferdítve a létre, cselekvésre, megismerésre és küzdelemre vonatkozó emelkedettebb szemléletet. Ráadásul ezt a szédítő gyorsaságú zuhanó mozgást „haladásnak” nevezték. Mindenki a „haladás” himnuszát zengte, és azzal áltatta magát, hogy ez a civilizáció – az anyag és a gépek civilizációja – a par excellence civilizáció, az egész világtörténelem előre elrendelt célja. Egészen addig, amíg ennek az egész folyamatnak a végletes következményei rá nem döbbentettek némelyeket az újjászületés szükségességére.

– Julius Evola

Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előtte-levőre.
Mikor a szeretet válogatni kezd: már nem szeretet többé, hanem sóvárgásnak és undornak kettőssége. S ez: az érzelgés, mely manapság mindennél veszedelmesebb; cukros váladéka bekente az emberiséget. Minden emberi indulat közt az érzelgősség a legnyomoruságosabb. Egyik irányban szeretni csak úgy tud, hogy másik irányban gyűlölködik; vonzalma nyállal ken, gyűlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga kavargó formátlanságához mér mindent; akármerre fordul, jó nem fakad belőle.
A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.
Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, erkölccsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal.
Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, innen ered: a kétfejű bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet ártott, mint akármelyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta.

Egy.
Aki dalolsz nekünk a csendben,
Aki egymás által tanítasz bennünket,
Vezérelj engem erőre és bölcsességre.
Jártomban-keltemben hadd tanuljam
Tisztelni mindenkinek a célját.
Segíts kezemnek, hogy tisztelettel fogjon,
Nyelvemnek, hogy lélekből szóljon,
Engedd, hogy figyeljek, de ne ítéljek.
Engedd, hogy ne bántsak, és maradjon
Zene, szépség a látogatásom után,
Amikor visszatérek az örökkévalóságba.

Ez a tevékenység: a lehullottat visszaemelni, az elvesztettet megtalálni, a bemocskolódottat megtisztítani, az elhomályosultat kifényesíteni, az összetörtet ismét egybeépíteni, a fellázadtat megtéríteni és megbékíteni. Egyszóval: megváltani. Az emberi tevékenység értelme, hogy a világot át kell emelni a szellemi világba, vagyis arannyá kell változtatni.

– Hamvas Béla

Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügieiára, Panakeiára, az összes istenre és istennõre, õket híva tanúul, hogy erõmhöz és belátásomhoz mérten teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségemet.Az orvostudományban mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesítem majd, mint szüleimet; megosztom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz, gondoskodni fogok ellátásáról; fiait saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha õk is elakarják sajátítani az orvostudományt, fizetség és szerzõdés nélkül megtanítom majd nekik.Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden más felvilágosítást ismertessem fiaimmal és mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerzõdés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de (rajtuk kívül) mással nem.Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára kamatoztatom majd erõm és belátásom szerint, megóvva õket a bajtól és kártevéstõl.Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sõt még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyûrût.Tisztán és szeplõtelenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni mesterségemet.Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetõk kõtõl szenvednek is; az ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek.Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstõl, fõleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nõk vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról.Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot õrzöm.Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesülhessek minden ember részérõl; ha viszont fogadalmamat megsértem és hamisan esküszöm, akkor az ellenkezõ sors jusson nekem osztályrészül.

A te kezedben van szívünk, uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel a lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,Bátorítsd meg a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.
Ámen.

Rumi így válaszolt a tanítványainak:

– Mi a méreg?
A méreg minden, ami meghaladja az igényeidet.
A méreg lehet hatalom, vagyon, egoista vágyak, kapzsiság, lustaság, szeretet, ambíciók, gyűlölet vagy valami más.
– Mi a félelem?
– A bizonytalanság elutasítása. Ha elfogadjuk ezt a bizonytalanságot, a félelemből kaland lesz.
– Mi az irigység?
– A másokban lévő jó elutasítása. Ha elfogadjuk ezt a jót, inspirációvá válik.
– Mi a harag?
– A harag az, amikor nem fogadjuk el azokat a dolgokat, amelyek felett nem rendelkezünk irányítással. Ha elfogadjuk őket, ez lesz a jámborság.
– Mi a gyűlölet?
– A gyűlölet az, amikor az ember elutasítja önmaga milyenségét. Ha feltétel nélkül elfogadunk egy személyt, akkor a gyűlölet szeretetté válik.

– Dzsalal al-Din Rumi

https://kaptar.nemeskeri.hu/2021/08/09/6413/