Ami az eltökéltséget illeti, a veréb példáját kell követnünk, aki elvesztette a tojásait az óceán hullámai között.

Egy veréb az óceán partjára rakta tojásait, de a hatalmas óceán hullámai elmosták a tojásokat. A veréb nagyon elszomorodott, és arra kérte az óceánt, adja neki vissza a tojásait. Az óceán ügyet sem vetett könyörgésére, ezért a veréb úgy döntött, hogy kiszárítja az óceánt. Parányi csőrével meregetni kezdte a vizet. Mindenki nevetett reménytelen elszántságán. Tettének híre ment, s amikor végül Garuda is hallott róla, a hatalmas madár, aki az Úr Visnut viszi a hátán, megszánta kis madárhugát, és elment hozzá. Garuda nagyon elégedett volt a kis veréb elszántságával, és megígérte, hogy segít neki. Azonnal megkérte az óceánt, hogy adja vissza a tojásait, másképpen ő maga folytatja, amit a veréb elkezdett. Az óceán ijedtében nyomban visszaadta a tojásokat. Garuda kegyéből a veréb így nagyon boldog volt.

„Segíts magadon, Isten is megsegít”

– Boldogságfalvi történet

Reinkarnációs szerződés – Te is megkötötted.
(Ismered az apró betűs részeket is?)

§1 Ön kap egy testet. Ez a test új és egyszeri. Senki más nem kapja ugyanazt a testet.
§2 Ön kap egy agyat. Ajánlatos ezt értelmes módon használni, de ez nem előírás.
§3 Ön kap egy szívet. A legjobb eredményeket akkor éri el, ha agyát ésszívét kiegyensúlyozva használja.
§4 Leckéket is kap. Senki más nem kapja pontosan ugyanezeket a leckéket és senki sem vállalhatja át Öntől ezeket.
§5 Azt tehet, amit csak akar. Minden, amit másokkal szemben elkövet, visszatér Önhöz.
§6 Egy lecke addig ismétlődik, míg teljesen meg nem értette. Akár inkarnációkon keresztül.
§7 A szerződés mindenkire egyenlő érvényben vonatkozik. Nincsenek kiváltságok, akkor sem, ha néhányan ezt állítják. A kézzel bejegyzett változtatások nem érvényesek.
§8 Tükröket kap, hogy tanuljon. Sok tükör úgy néz ki, mint egy test.
Azért vannak, hogy megmutassák azt, ami Önben van.
§9 Ha teste elpusztul, vagy már nem működik, újat kap. Persze ez egyes esetekben várakozási idővel járhat.
§10 Az inkarnációs szerződés akkor jár le, ha minden lecke kielégítő eredménnyel zárul.
§11 Az, hogy mi számít kielégítőnek, Ön határozza meg!

Hasznos tippek és tanácsok:

– Nem cél, hogy a test elhagyásakor minél több pénzünk legyen.
– Az ismertség és kedveltség nem jár bónuszpontokkal.
– Ne mások hibáihoz igazodjon.
– A szabályok arra valók, hogy az ember felülvizsgálja őket.
– Mások állításai a célról elterelhetik a figyelmet.
– Semmit sem ronthat el. Legfeljebb tovább tart.
– A SZÍVÉN keresztüli különleges kapcsolat segítségével Ön minden válaszhoz hozzáféréssel rendelkezik.
– Az oktatási termen belül minden reagál a SZÍV kisugárzására.
– Az oktatás termének rongálása olykor korlátozásokhoz vezethet.
– Senki sem vállalhatja át az Ön, saját magáért vállalt felelősségét.
– Az erőszak soha nem vezet megoldáshoz.
– Hasznos megfigyelni, mely helyzetek ismétlődnek.
– Amennyiben az az érzése, hogy SEGÍTSÉGRE van szüksége, KÉRJEN segítséget.
Minden elképzelhető segítség megadatik Önnek, csak KÉRNIE kell.

– A drogok, legyenek legálisak vagy illegálisak – meghamisíthatják a leckék általi érzékelést.
– Csak mert mindenki egyféle módon viselkedik, még nem azt jelenti, hogy az a helyes.
– Ritkán van csak egy helyes megoldás.
– Kérvényezheti a megbocsájtást.
– Különleges záradék nincsen.
– Önt szeretik. Akkor is, ha Bronxban vagy Szomáliában van. Minden más illúzió.
– A leckék különleges alkalmak, melyek a fejlődést szolgálják. Nem rossz szándékból vannak.
– Saját testünket másokra bízni kockázatokkal járhat.
– Másokat a fejlődésükben megakadályozni nem hoz semmiféle hasznot.
– Kiváltképpen az éjjeli órákban alkalma nyílik, hogy elhagyja testét.
A testen kívüli tapasztalatok nem tárolódnak a testben illetve az agyban.
– Saját testével játszadoznia jogában áll. Amennyiben mások testével szeretné ezt tenni, kérje beleegyezésüket.
– Nincs értelme puskázni.
– Aki életbiztosítást kínál Önnek, az csaló.
– A tudományos szakvélemények és a szent írások az összezavarást szolgálják.
– Nem az a cél, hogy Elsők legyünk.
– Nem az a cél, hogy cool-ul nézzünk ki.
– Az Ön helyzetében Önnél jobb benyomást senki más nem tenne.

Kiegészítés:
Az inkarnáció szándékos befejezése haszontalan ügyintézést von maga után.
Nem Ön az egyetlen, akinek kételyei vannak az inkarnációs szerződés
értelmét illetően.
Mivel Ön a szerződéshez beleegyezését adta, hasztalan azon keseregni,
hogy Ön itt van.
Jelen szerződés fel nem bontható.

– Boldogságfalvi történet

Egy fiatal nő várakozott egy nagy repülőtér várójában gépe indulására.
Mivel úgy alakult, hogy hosszú órákon át kell várnia, úgy döntött vesz egy könyvet olvasni és egy csomag süteményt is vett.
Leült egy fotelbe a repülőtér VIP várójában és olvasni kezdett. A hölgy fotele mellett, – ahol a csomag sütemény hevert–, egy férfi foglalt helyet egy másik fotelben, majd elővett egy magazint és olvasni kezdett. A nő vett egy süteményt a zacskóból, mire a férfi is vett egyet. A nőt zavarta ez de nem szólt egy szót sem, csak ezt gondolta:
„Micsoda egy fráter! Hogy merészeli ezt! Legszívesebben lekevernék neki egy pofont!
„Valahányszor a nő vett egy süteményt, a férfi is mindig vett egyet.
Ez most már nagyon zavarta a nőt, de nem akart jelenetet csinálni, így továbbra sem tett semmit. Mikor már csak egy süti maradt, ezt gondolta: „oh.. Vajon mit tesz most majd ez az idegesítő alak!!”
Ekkor a férfi elvette az utolsó sütit, majd kettétörte és az egyik felét a nőnek nyújtotta. Oh! Ez aztán már mindennek a teteje!
Most már a nő a plafonon volt!
Hirtelen haragjában gyorsan felállt és összekapva kabátját és csomagjait a repülőtér beszálló helyiségébe sietett. Amikor felszállt a gépre és elhelyezkedett ülésében belenyúlt táskájába, hogy kivegye szemüvegét és ekkor meglepetésére egy zacskót érintett a keze. A reptéren vett sütemény volt a táskájában, kibontatlanul és érintetlenül! Hirtelen nagyon elszégyellte magát!
Rájött, hogy tévedett. Hiszen elfelejtette, hogy a váróban elő sem vette a megvásárolt süteményt! Az idegen férfi viszont minden keserűség és harag nélkül megosztotta vele (egy számára ismeretlennel) a saját süteményeit! …miközben ő (a nő) saját önzése miatt alig látott a méregtől, és azt hitte, hogy ő osztja meg a süteményeit a férfival.
És most már nincs lehetőség a bocsánatkérésre, a magyarázkodásra!

4 dolog van ami nem tér vissza:
A kő…
miután elhajítottad!
A szó… miután kimondtad.
Az alkalom…miután elszalasztottad
Az idő… miután elmúlt!

– Boldogságfalvi történet

Egy fiatalember minden nap délben bekukkantott a templom ajtaján és pár másodperccel később már ment is tovább.
Kockás inget és szakadt farmert viselt, mint a többi maga korabeli fiatal.
Papírzacskóban hozta az ebédre szánt két zsömléjét. A plébános gyanakvóan kérdezte, hogy miért jött, mivel manapság már a templomban is lopnak.
Imádkozni jövök – válaszolta a férfi.
Imádkozni… Hogy tudsz ilyen gyorsan imádkozni?
– Hát… mindennap benézek a templomba és annyit mondok: „Jézus, Józsi vagyok”, aztán elmegyek. Rövid imádság, az igaz, de remélem, hogy az Úr meghallgat.Néhány nap múlva egy munkahelyi baleset következtében a fiatalembert fájdalmas törésekkel szállították kórházba.Többen voltak egy szobában. Érkezése teljesen átalakította az osztályt. Nemsokára az ő szobája lett a folyosó összes betegének találkozóhelye.Fiatalok és idősek ültek az ágya mellett és ő mindenkire rámosolygott, mindenkihez volt egy-egy kedves szava. A plébános is eljött meglátogatni és egy nővér kíséretében odament a fiatalember ágyához.
– Azt mondták, hogy nagyon össze vagy törve, mégis vigaszt nyújtasz a többiek számára. Hogy vagy képes erre?
– Annak az embernek köszönhetem ezt, aki minden nap délben eljön hozzám.Az ápolónő félbeszakította: – De hisz délben soha nem jön senki!
– Ó, dehogyisnem. Mindennap eljön, benéz az ajtón és azt mondja: – Józsi, Jézus vagyok –, és elmegy.

– Boldogságfalvi történet

Egy madarász egyszer különleges jószágot, egy picinyke aranymadarat fogott. Örömében hangosan felkiáltott: – Milyen szerencsés vagyok! Ha a királynak ajándékozom ezt az aranytollút, biztosan néhány arany üti majd a markomat!
Ám ekkor legnagyobb meglepetésére a hálóban vergődő madár megszólalt.
– Nézd, kedves madarász! Ha kapsz is értem jutalompénzt, az nem fog sokáig tartani, ráadásul a pénz nem minden, mert tartós boldogságot nem lehet vásárolni rajta. Ám ha elengedsz, három páratlanul értékes jótanácsot adok neked, melyeket ha betartasz, egész életedben boldog leszel.
Elgondolkodott a madarász, majd arra a döntésre jutott, ha e ritka szárnyas tud beszélni, ráadásul értelmesen, akkor bizonyára okos dolog lesz meghallgatni a tanácsait is. Így hát rábólintott az ajánlatra, de kikötötte, előbb hallani akarja a hasznos tanácsokat, ám ígéri, hogy utána visszaadja a madárka szabadságát.
– Első jótanácsom – kezdte az aranymadár –, sohase bánts senkit, se embert, se állatot! Ne akarj rosszat senkinek, s ne vedd el senki életét, még egy madárét se! A második: bármi anyagi veszteség is érjen, sose sajnáld, hisz a sors azt adja csak, amit az ember kiérdemel. S mivel anyagi dolgok sohasem tehetik igazán boldoggá az embert, ne fájjon azok elvesztése! A harmadik: sose higgy olyasminek, ami ellentmond a józan észnek, hacsak nem kapsz arra kézzelfogható bizonyítékot!
Mindez megfontolandó jótanács, gondolta a madarász, s kibontogatta a madárkát a hálóból. Az meg felszállt egy közeli fa csúcsára, s ott hangosan kacagni kezdett:
– De ostoba vagy, te madarász! Ha tudtad volna, hogy a begyemben egy akkora gyémánt van, mint egy gyerekfej, biztos nem engedtél volna el! Most viszont már késő, ilyen alkalmad a meggazdagodásra már sose lesz az életben!
Szánta-bánta oktondiságát a madarász, s törte a fejét erősen, hogyan foghatná be újra a madarat. Ismét kiterítette hálóját, csalit helyezett el benne, majd úgy tett, mintha hazaindulna, ám ehelyett elbújt a közeli bokrokban. Az okos kis madár azonban mindent látott.
– Hallod-e, te sajnálatra méltó szerencsétlen! Hogy lehetsz ilyen ostoba? Azt mondtam, ha megfogadod a három jótanácsom, egész életedben boldog leszel. De alig telt el néhány pillanat, s te máris elfelejtetted mindazt, amit mondtam. Újra bántani akarsz egy állatot; meg vagy győződve arról, hogy anyagi kár ért, s ezt nagyon sajnálod, ráadásul mindezt egy valótlan állításra alapozod, hiszen gyermekfejnyi gyémánt nem is létezik, de ha létezne is, hogyan férhetne el egy olyan kis madár begyében, mint amilyen én vagyok? Oktondi embernek úgy látszik felesleges jótanácsot adni, mert képtelen felfogni, hogy azt nem elég meghallgatni, de meg is kell jegyezni, s aszerint kell élni!

– Kagylókürt

Egyszer, egy öregember sétált az erdőben. Ráköszön egy alakra, az visszaköszön, és bemutatkozik: Szia, Én vagyok a jó tündér. Mivel rámtaláltál kívánhatsz tőlem hármat! De jól fontold meg, mert egyiket sem lehet visszacsinálni, és havonta csak egyet kívánhatsz.
Az öregember szinte gondolkodás nélkül rávágja: az első legyen az, hogy szép fiatal legyek.
Az öregember hazamegy, immáron fiatalon.
Elmegy egy hónap mulva a jó tündérhez, mire ő kérdezi: nos, hogy telt el ez a hónap?Emberünk meséli, .. az elején nagyon jó volt, aztán jöttek a gondok. Vissza kellett mennem dolgozni, mert így már nem jár a nyugdíj. De sajnos nem keresek sokat, mert már elfelejtettem mindent, ami a szakmámhoz tartozott… meghát annyi új dolog van…
A jó tündér kérdi – Mi legyen a második kivánságod?
Erre az öregember – Azt akarom hogy gazdag legyek. Ne kelljen dolgoznom.
Hazamegy… jön egy hónap múlva.Meséli a jó tündérnek: óh, olyan jó volt, mindent megvettem, ami megtetszett. Új házat, kocsit, Plazmatévét. Aztán jöttek a régi barátok kunyerálni, meg egyre több ismeretlen ember kezdett nekem kedveskedni. Persze mindíg kiderült hogy csak pénzt akarnak kicsikarni belőlem. Még a nők is csak azért voltak velem, mert tudták, hogy gazdag vagyok. Közben meg senki sem kedvelt igazán, mert mogorva vagyok, régimódi és szinte teljesen elidegenedtem az emberektől öreg koromra…
Értem, feleli a jó tündér… és mi legyen a harmadik kivánságod?
Az öregember nem válaszol… csak néz… aztán kinyögi: az a baj, hogy bármit kívánok végül csak szenvedéssel jár… tanácstalan vagyok. Te mit javasolsz?
Mire a jó tündér – Óh, kis butus öregúr… hát kívánd azt, hogy mindíg minden helyzetben legyél elégedett…

Boldgságfalvi történet

Egy fiatal olasz lány – szemmel láthatóan elmerülve egy kis könyv olvasásában – egy gyümölcsös elárusítóhelynél üldögélt. Egy úr megállt, hogy gyümölcsöt vegyen, és megkérdezte, hogy mit olvas olyan nagy érdeklődéssel. Meglehetősen szégyenlősen válaszolta a lány: – Isten szavát, uram! De a férfi kételkedő ember volt, azt kérdezte tehát: – Ki mondta önnek, hogy a Bhagavad–Gita Isten szava? A lány gyermekes egyszerűséggel válaszolta: – Isten maga. – Isten? Lehetetlen! Hogyan mondta? Soha sem látta, sohasem beszélt vele! Hogyan mondhatta volna? A lány zavarba jött, és néhány pillanatig csendben volt. Azután felnézett és tiszteletteljesen azt mondta: – Uram, ki mondta önnek,hogy van egy Nap ott fenn, az égen? Az úr meglehetősen gőgösen válaszolta: – Ki mondta nekem? Senki. Nincs szükségem arra, hogy valaki mondja. A Nap saját maga beszél erről. Felmelegít engem. Szeretem a fényét. A fiatal olasz lány komolyan válaszolta: – Világosan mondta, uram, ami a Napot illeti. Én a Bhagavad–Gitát olvasom, az felmelegíti a szívemet. Világosságot ad. Szeretem a fényét és a melegét. Senki más, csak Isten tudja adni ezt a fényt és meleget, amelyet én kapok ebből a könyvből. A férfi a lány egyszerű hitétől zavarba hozva csendesen továbbment.

Boldégságfalvi történet

Két barát sétált a sivatagban. Utazásuk egy pontján vita kerekedett közöttük, és az egyikük lekevert egy pofont a másiknak. Bár fájt neki, anélkül, hogy mondott volna valamit, a homokba írta: „MA a legjobb barátom felpofozott.”
Haladtak tovább, amíg rá nem leltek egy oázisra, és úgy döntöttek, ott megfürdenek. Aki az imént kapott egy pofont, beleragadt a sárba, és fulladozni kezdett, azonban a barátja megmentette az életét. Miután magához tért a fulladásból, belevéste egy kőbe: „Ma a legjobb barátom megmentette az életemet.
A barátja ekkor megkérdezte tőle: „Miután megütöttelek, a homokba írtad, most meg egy kőbe vésted, mi történt. Miért?”
A másik így válaszolt: „Amikor valaki megbánt minket, azt homokba kell írnunk, hogy a megbocsátás szele hamar eltűntesse. Azonban ha valaki valami jót tesz velünk, azt kőbe kell vésnünk, hogy a szél sose pusztíthassa el.”