https://www.youtube.com/watch?v=M7TMM3XBqIU

Figyelj és hallgass meg.
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
És te úgy érzed, hogy valamit tenned kell,
Hogy a problémám megoldódjon,
Bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg.
Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj, és hallgass meg.
Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.
Amikor teszel valamit helyettem,
Amit nekem kellene megtennem,
Csak megerősíted a gyöngeségemet és félelmemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érezzek, ahogy érzek,
– Még ha ez az érzés számodra érthetetlen is
– 
Lehetővé teszed számomra, hogy megvizsgáljam,
És értelmet adjak az értelmetlennek.
S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik,
Tanácsra nincs szükség.
Talán ezért használ sok embernek az imádság.
Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást.
Csak figyel és hallgat.
A többit ránk bízza.
Tehát te is, kérlek, figyelj rám és hallgass meg.
És ha szólni akarsz, várj egy picit.
Akkor majd én is tudok rád figyelni.

Ha egy gyerek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést.
Ha egy gyerek haragban él, megtanulja a harcot.
Ha egy gyerek félelemben él, megtanulja a rettegést.
Ha egy gyerek szánalomban él, megtanulja az önsajnálatot.
Ha egy gyerek gúnyban él, megtanulja a szégyent.
Ha egy gyerek féltékenységben él, megtanulja az irigységet.
Ha egy gyerek szégyenben él, megtanulja a bűnbánatot.
Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat.
Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet.
Ha egy gyerek dicséretben él megtanulja az önbecsülést.
Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a szeretetet.
Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni.
Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van.
Ha egy gyerek önzetlenségben él, megtanulja a nagylelkűséget.
Ha egy gyerek tisztességben, őszinteségben él, megtanulja, mi az igazság és becsület.
Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben.
Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni.
Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni a saját békéjét.
A te gyereked miben él?

 

– Dorothy Law Nolte: Children Learn What They Live

Kövek, miként
minden egyes épület, amelyek valahol egy ívet írnak le – A láthatatlan városok egyik, azóta már
szólássá vált szakasza szerint:

„Marco Polo leír egy hidat, egyenként mindegyik kövét.
– De hát melyik az a kő, amely a hidat tartja? – kérdezi Kublai kán.
– A hidat nem az egyik vagy a másik kő tartja – feleli Marco –, hanem a belőlük formált ív vonala.
Kublai kán hallgat, gondolkodik. Majd ezt fűzi az elhangzottakhoz:
– Miért beszélsz nekem kövekről? Engem csak az ív érdekel.
Polo így felel:
– Kövek nélkül nincsen ív.”

– Italo Calvino: Láthatatlan városok (részlet)

Fák közt,
virág közt
ülök egy padon.
Kotyogok, mint elhagyott csolnak,
sok lágy levegő locsolgat
a szabadság nagy csendjét hallgatom.
S valami furcsa módon
nyitott szemmel érzem,
hogy testként folytatódom
a külső világban
nem a fűben, a fákban,
hanem az egészben.

– József Attila: Alkalmi vers a szocializmus állásáról (Ignotusnak)

Én fölnéztem az est alól 
az egek fogaskerekére —
 csilló véletlen szálaiból
 törvényt szőtt a múlt szövőszéke
és megint fölnéztem az égre 
álmaim gőzei alól
 s láttam, a törvény szövedéke 
mindig fölfeslik valahol.

– József Attila: Eszmélet. I. 345.

Regösénekek:
Ó élet, édes napfény,
ó édes (Napocska)!
Ó élet, ó napfény,
Ó édes (Napocska)!
Amott keletkezik
Egy kis kerek pázsit
Azon legelészik
Csodafiú-szarvas
ahol keletkezik egy ékes nagy út
amellett keletkezik egy halastó-állás
hej regülejtem, regülejtem!
Azt is felfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas,
Hej regülejtem, hej regülejtem!
homlokomon vagyon fölkelő fényes Nap
oldalamon vagyon árdeli fényes Hold
jobb vesémen vannak az égi csillagok,
hej regülejtem, regülejtem!
Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vannak százezer szövétnek,
Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak
hej regülejtem, regülejtem!

Az ember és a Természet belső egységét igyekeznek a szertartásokkal erősíteni. Szer-tartás, amikor tudják, mi a módja, szerét ejtik a lényegi élet-feladatnak, szert tartanak. Grandpierre K. Endre: „Szoros kölcsönhatásban álltak a régi magyarok az éggel, a kozmikus dimenziókkal. Kölcsönhatásban? Több volt ez annál: egység, egység a földdel, az éggel, a természettel, a kozmikus világgal, együttható eleven egység. Hadak útja mondánk is ezt az egységet tükrözi.

Mindez fokozott óvatosságra kell intsen, s a régi magyarság és a kozmikus világerők közötti mágikus kapcsolatokra. Sajátos kozmikus tükörmonda ez, kozmikus szellem-palota a feledés birodalmában, amely a másvilág- és túlvilágmondák keretein is túllépve, magának az ősidők óta folyó történelmi drámának, a magyar őshaza körüli elképesztő viaskodások sorozatának évezredes léptékű tükörképe. (…) Még Grimm, a nagy német etnográfus is odáig ment, hogy felvetette annak eshetőségét, miszerint a magyarok a Tejútról vándoroltak be a Kárpát-medencébe. (…) Ha elfogadnánk, hogy a szkítamagyarság vagy legalábbis valamelyik ága Galaxisunk egyik központi tartományából érkezett, sok mindenre magyarázatot találnánk…” Vajon azonban kik voltak az ős hitágazatok szerint arra jogosultak – veti fel a kérdést Kandra Kabos – hogy ezen fényes járó utat használják, és különösen, a „kerek udvar” (a Galaxis ág jellegzetes szigete) birtokán, a kerek égen kik osztoznak?” Bhagavad Gítá: „A nemzetségek romlásában elvész az ősi hagyomány…Áldozat híján (a hagyományok elvesztésével) őseik a mennyekből lezuhannak.”

Mindezek alapján érdemes fontolóra venni, hogy saját életünk értelmének megtalálásához és érvényre juttatásához mennyire fontos a magyar nemzeti kultúra ismerete, ápolása és újjáélesztése. Azok az ősi hagyományok, amelyek még őrizték a manipulálatlan, természeti szellemiséget, olyan magas kultúrát alkottak, amely a mai kultúrából fájóan hiányzik. Létre kell hívnunk olyan közösségi ünnepeket, amelyek az eredeti hagyományokat minél hívebben megőrizve, annak eredeti lényegét minél élettelibben és teremtőbben megelevenítik. A Titokfejtő-VHK Körök tevékenységének egyik fő iránya a nemzeti ünnepek feltárása és felevenítése lehet.

– Grandpierre Attila: A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük

Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – õ fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerõse, kapcsolatot tud létesíteni az illetõvel, csupa közvetlen – ismeretség alapon…

– Karinthy Frigyes, Láncszemek, 1929